2009. március 8., vasárnap

Középiskolai felvételi 2009

Az idő gyorsan szalad. Ennek következtében elérkeztünk a felvételi egy olyan pontjára, amikor már csak a hitéleti beszélgetés van hátra, mert az elmúlt szombaton túljutottunk az angol szóbeli felvételin mindkét gimnáziumban. Az események érdekesen alakultak, mert az első helyen reggel 9-kor, a másodikon reggel 10 órakor kellett volna megjelennünk. Éreztük, hogy ez nem lehetséges, ezért az egyiket áttetettük fél 12-re. Ekkor még nem tudtuk, hogy milyen szerencsések leszünk a másik helyen. A felvételire gyakoroltunk tisztességesen. A hét szinte minden napján elmondtuk az összes témát, bővítettük a mondanivalót, és izgultunk. És lőn! Eljött március 7-e, a felvételik napja. Időben elindultunk, hogy biztosan ne késsünk el. Oda is értünk a gimibe már fél tízkor. Miután keveset beszélgettünk gyermekem osztálytársaival, megkerestük a termet. És ekkor történt a meglepi. Szinte rögtön kijött egy tanár és megkérdezte, hogy oda várunk-e. Mondtuk, hogy igen, mire azonnal betessékelte a gyerekeket. Hurrá! Megúsztunk fél óra izgalmat. Miközben a gyerekek felvételiztek, én figyeltem a környező termek eseményeit. Azt hittem, hogy mindenhol ott ülnek sorban az időpontra érkezők, de alig láttam valakit. A tanárok minden teremnél sűrűn olvasták a névsort, de alig-alig jelentkezett valaki. Én magam azt gondoltam, hogy a különböző iskolákban felvételiző gyerekek egyszerűen képtelenek időre érkezni, és majdcsak befutnak valamikor, ha máskor nem, a pótfelvételin. Később tudtam meg, hogy ez csak részben igaz, mert akiknek nagyon rosszul sikerült az írásbeli, már el sem jönnek a szóbelire. Szerencsére az én fiam nagyon jókedvűen jött ki a teremből. Szerinte nagyon könnyű volt a felvételi, és ami még fontosabb, egy ismeretlen szó jelentésére magától jött rá a szövegkörnyezetből. Így könnyebb szívvel mentünk át a másik helyre, ahol kicsit többet kellett várnunk, már csak azért is, mert magunk elé engedtünk olyanokat, akik még onnan mentek más városokba felvételizni. Itt egy kicsit hosszabb ideig volt bent a gyerek, de végül ezt is könnyűnek tartotta. Ha meggondolom, mindössze 2 óra alatt túl voltunk 2 gimnázium szóbeli angol felvételijén. Az egyik helyen már március 17-én lesz házi eredmény. Ha itt benne vagyunk az első 5-ben, akkor minden rendben van, fel vagyunk véve. Ezt szeretnénk. Jöjjön hát ezért néhány álmatlan, izgulós éjszaka, de csak titokban, nehogy a gyerek megtudja.