2008. december 2., kedd

Megasztár 4

Mivel kultúrember vagyok nem azt írom, hogy megasz.......r 4, hanem, hogy megaszörny a negyediken. Ez a műsor a látványosan sikertelen, pénzcsinálásra fókuszáló borzadály. Ennek egyik oka, hogy egyetlen versenyzője sem olyan típus, aki megasztárrá válik, mint ahogyan az első sorozatokban ez megtörtént. (Azok akik nem kész énekesek ebben a szériában, sajna nem is alkalmasak erre.) A másik ok a látványos pénzcsinálási kényszer (szavazzunk arra, hogy ki szavazzon arra, hogy majd ki szavazhasson, stb.). Valószínűleg a bevételek nem jönnek eléggé (én sem hirdetnék ilyen vacakban), ha erre a módszerre kényszerül a csatorna.
A zsűrit csodálom és sajnálom is mindezekért. Gondolom, hogy ők majd levonják a megfelelő következtetéseket. Eszenyi Enikőt csodálom, hogy milyen méltósággal és eleganciával tudja viselni azokat a (időnként) ruhacsodákat, amelyeket ráadnak. Fenyő Miklós olyan mint mindíg. Tőle pontosan azt vártam, amit nyújt. Most is profi, mint a Hungária vagy Limbó hintó vagy break korszakokban. Mester Tamás más, mint amit gondoltam. Kiemelkedően jó tulajdonsága, hogy mindíg pontosan fogalmaz (talán a papától örökölte?), minden pillanatban érzi az előadók által keltett hangulatot és a közönséget. Friderikusz Sándor akkor volna jobb egy kicsit, ha legalább nem próbálná véletlenszerűen eltalálni a ritmust az ujjaival az asztalon. Siralmas, ahogy időnként a kamera mutatja, ahogy ujjaival a ritmust meg sem közelítve kopácsol, majd mindezek után értékel. Sem a műsort, sem az előadókat, sem a hangulatot nem érzi, fogalmam sincs, hogy mi alapján ítél. Érzésem szerint teljesen véletlenszerűen.
Részemről ez a produkció leírva.

2008. november 10., hétfő

Internet sávszélesség

Éppen kedvem volt rá, ezért futtattam egy speed testet és meglepő eredményre jutottam. Bökj ide

2008. november 8., szombat

48 lettem

November 7-én betöltöttem a 48-ik életévemet. Kb. 42 évre visszamenőleg vannak emlékeim, a régebbi dolgokról meg néhány fotó. Érdekes visszagondolni, hogy milyen sokat változott a világ. Sokszor gondolkodom azon, hogy mit kellene visszasírni a régi időkből, de mindig rájövök, hogy semmit. Előre kell nézni és előre kell menni. Remélem újabb 48 év múlva is leírhatom ugyanezt. 

Megasztár 4

A Megasztár 4 2008 november 8-i adására határozottan ráakasztható a Megaszörny a negyediken jelző. Ennek két, az énekesektől független okat van. Az egyik a mai műsor szerkezete, ami teljesen élvehetetlenné tette az egészet. A több, mint 3 órás (200 perc) műsort rengeteg reklám szakította meg, nem beszélve a Popdaráló nevű hogyishívjákról. A valós tartalom mindössze 40 perc volt, ami kb. 20%-a a teljes tartalomnak! Iszonyat. Sajna ez a 40 perc sem szolgált sok örömmel, mert a pocsék dalválasztás kivétel nélkül pocsék előadásokat szült. Mindezt tetézte a kínos tény, hogy szegény Lüszi azt sem tudta miről énekel. Azért valaki szólhatott volna neki időben.
Mindezek után elég nagy félelemmel néztem volna a jövő heti műsor elé, ha nem mondták volna be, hogy régebbi megasztárosokkal lesznek duettek. Talán majd ők feldobják kicsit a gyengélkedő beteget.

2008. október 30., csütörtök

Veterán autók kiállítása

Bence fiam jelezte, hogy veterán autó kiállítás lesz (most már volt) a SIMA csarnokban. Nekiduráltuk hát magunkat és elmentünk megnézni. Nem volt túl nagy területen, de annál érdekesebb volt. Az egyik kedvencem a Cadillac volt. Szívesen furikáznák vele nyáron, bár bajban lennék parkolás tekintetében. Az egyik legfurcsább járgány egy Renault volt a hegyes orrával. A Csajkákat mindíg megcsodálom, akárhol találkozom velük. Hatalmas monstrumok, iszonyatos fogyasztással, de szerintem szépek.

Szimpla útjavítás dupla értesítés

Ahogyan azt a Polgármester úr által küldött értesítésből, meg a saját tapasztalatainkból is tudjuk, megkezdődtek az útjavítások. Értjük és elfogadjuk az ezzel járó kellemetlenségeket, és bízunk az időjárásban. Köszönjük az írásos értesítést, meg a sok munkát, ami eredményeképpen elindult a projekt. Azt az egyet nem értettük, hogy miért kaptunk kettő értesítést.

Elszállítjuk a szemétszállítást

Október 23 ebben az évben csütörtöre esett, ami Mogyoródon a heti szemétszállítás napja. Természetesen az ünnep miatt a szemétszállítás eltolódott, amiről a Polgármesteri Hivatal hirdetményben értesítette a lakosságot. Az értesítés (természetesen) hivatalos szövegezéssel készült, ami érthető, hiszen ott virított az alján a hatalmas pecsét. Sajna azonban a megfogalmazás annyira hivatalos lett, hogy az egész hirdetményt viccessé tette. Értelme szerint ugyanis nem a szemetet hanem a szemétszállítást szállították el. A lényeget azért értettük.

2008. október 21., kedd

Pénzkiadó automaták (ATM) jönnek ...

húzzák, robbantják vagy viszik őket. Utóbbi kettő sajnos az én kis falumban illetve a szomszédos faluban esett meg. A "hivatalos" kellemetlenségek mellett igazán sérti mindez lustaság és konfortérzetemet. Az elmúlt hétvégén is szükségem lett volna pénzre, amiért Gödöllőre kellett elautózni, ahol is mindjárt kifogtam egy nem működő masinát. Még jó, hogy ott van választék. Javasolnám a hivatalos és ettől eltérő ATM-eltávolítóknak, hogy legyenek tekintettel rám és tegyék vissza valamelyiket a közelembe. Igérem, generálok forgalmat.

2008. szeptember 18., csütörtök

Digger

A 90-es években nagyon sokat játszottam ezzel az egyszerű, de igen ötletes játékkal. Most újra előtaláltam. Nem tudom, hogy mennyi a világcsúcs, illetve, hogy a profik mennyit nyomnak. Nekem 80 000 pont a maximumom.

2008. augusztus 19., kedd

Kellemes túra meg egy kis tortúra

Származási hely: Nagyirtáspusz...
Kellemes kirándulásra vágyva előbányásztam "A Börzsöny és az Ipoly völgye" című turista atlaszomat. Némi böngészés után az én párom a 14 számmal jelölt, 6 km hosszú túrát nézte ki, melynek útvonala Nagyirtáspuszta - Nagy Sas hegy - Sóhegy - Lengyel rétek - Bükkös árok - Bezina völgy - Nagyirtáspuszta. Nagyirtáspusztára Kóspallagon keresztül jutottunk el autóval, hangulatos erdei aszfaltúton. Itt átalakultunk gyalogos turistává. Nagyon szép volt a túra útvonala, és tényleg fantasztikus a kilátás a Szépkilátásnál. A túrát azonban nem tudtuk végigjárni, mert a Lengyel rétek és Bükkös árok találkozásánál nem találtuk sehol a Z+ jelzést. Miután átvágtam kb. 30 méter hosszon a derékig érő erdei növényzeten (számtalan karcolás a lábamon emléknek), az utat a patak mentén felfedeztem , és elmentem több száz métert egyedül előre és vissza, de gyerekekkel nem mertem nekiindulni a jelzés nélküli erdei útnak. Visszaballagtunk ezért a villanyvezetékig és lesétáltunk a kocsiúton. Az is egy kellemes élmény volt. Mivel ez egy körút, legközelebb megpróbáljuk a másik irányból, hátha onnan több szerencsénk lesz. Ha valaki megtalálta a Z+ jelzést, árulja el nekem is, hogy hol. Előre is köszönöm.

Szelevény 2008

Származási hely: Szelevény 2008"
Biztosan van még aki emlékszik a Körös 2006-os óriási áradására. Ennek egyik legveszélyeztetettebb pontja a csöppnyi Szelevény község volt. Hatalmas munkával és segítséggel sikerült megakadályozni, hogy a vízszint alatt lévő falut elvigye a víz.
Néhány héttel ezelőtt, egy kellemes kerékpártúra során eljutottam ebbe a faluba. Nagyon megtetszett az apró, de hangulatos hely fantasztikusan szép templomával és a felújított községházával. Hátborzongató volt a gondolat, hogy a vízszint olyan magasan volt a gáton túl, hogy a falut 2 méter magas lepte volna el. Én sem látszottam volna ki belőle, pedig nem vagyok törpe. Bicajoztunk egyet a gáton is, és elmentünk a régi gáton addig a pontig, ahol átvágták.
A képen látható emlékmű az árvíz után készült. A széles, sötét színű, vízszintes vonal a víz szintjét jelzi. Az úttesttől több,mint 2 méter magas van! Örülök, hogy a falu megmenekült.

2008. augusztus 14., csütörtök

Lőrincz Zsolt: Multi

Nem újkeletű valaha volt kollégám könyve, de hozzám csak most jutott el. Mielőtt megvettem volna, már hallotam róla kollégáimtól mindenfélét, de igazán rosszat nem. Egyetlen negatív élményem eddig az, hogy (én botor), megpróbáltam - számomra teljesen természetes módon - kölcsönkérni a könyvet, mire azt kaptam válaszul, hogy ha el akarom olvasni, vegyem meg. Mindenki gondoljon erről amit akar. Engem szíven ütött.
A könyv nem túl vastag, én meg egyébként is igen gyorsan olvasok, ezért röpke idő alatt elértem a 43. oldalig. Alapvetően azt vártam, ami benne van (főleg az előzetes információk miatt), de két dolog meglepett. Ami nem csak meglepett, de igen elkeserítő, hogy valaki 30 éves korára ki van égve. Ez jól mutatja milyen kegyetlen az üzleti élet. A másik dolog, ami kevésbé kapcsolódik az üzleti élethez, de majd minden oldalon kiütközik, a krónikus nőhiány. Úgy látszik, hogy ez nagyon előkelő helyen van Zsolt életében (már az adott időszakban), mert számtalan variációban minduntalan visszatér. Nem tudom mi lesz a könyv végére, de nagyon kívánom, hogy P.A. nyissa ki azt a k... ajtót vagy legalább adja meg a mobil számát Zsoltnak.
A leírtakban nagyon sok igazság van, bár a megfogalmazás szélsőséges, és időnként nagyon kisarkított. Ebben a könyvben ez elfér, így jó. Azt viszont sajnálom, hogy sehol nincs felvázolva a kiút, bár ha valaki a kiégés felé halad, akkor leginkább kiadja magából a bennlévőket, és nemigen akar előrelépni. Ennyit a 43. oldalig. Lássuk tovább.

2008. július 18., péntek

Oratórium 2008 Záróest

Sok éve már, hogy a mogyoródi Don Bosco nővérek kezdeményezésére nyári Oratórium van Mogyoródon. A hagyomány szerint, a 4 hetes együttlét záróesttel végződik. A záróesten a gyerekek különböző produkciókat mutatnak be, melyek egy része komoly, más része tréfás. A hagyományoktól eltérően ebben az évben a Falka József téren felállított színpadon zajlott le ez az esemény, mindenki nagy örömére. Köszönet a szervezőknek, az animátoroknak, a segítőknek, a Don Bosco nővéreknek azért, hogy ez a sok gyerek nem az utcán csellengve tölti a nyarat.
Posted by Picasa

2008. július 7., hétfő

2. Klastromhegyi Apátsági Pincenapok

avagy Mogyoródi Borfesztivál került megrendezésre immár második alkalommal kis falunkban 2008. 06. 27.-29. között. A rendezvény nekem nagyon tetszett. Igen ötletes volt a borkóstolás lehetősége, mert egy helyen kapható tiketek voltak, amelyeket bármely pincében lehetett érvényesíteni. Mindenki olyan pohárból ivott amilyenből akart, ám nagyon szépre sikeredett borospoharakat is lehetett vásárolni, melyek mintázata szerintem tovább emelte a rendezvény színvonalát.
Vasárnap este Nagy Feró és a Beatrice emelte hangulatomat igen nagy magosságokba (kár, hogy hamar vége lett). A rendezvényt tűzijáték zárta, ami közvetlenül a fejünk fölött durrogva kicsit ijesztő, de látványos zárása a rendezvénysorozatnak. Köszönet a rendezőknek és várjuk a jövő évi folytatást.

2008. június 11., szerda

Vizsgabizottsági tag lettem


Nagy megtiszteltetés volt számomra, amikor felkértek, hogy legyek tag a Nyugat Magyarországi Egyetemen. Azt éreztem, hogy az egész napos feladat fárasztó lesz, de nem gondoltam, hogy ennyire izgalmas is lesz. Kifejezetten érdekes volt megismerni a mai, végzős egyetemisták gondolkodásmódját a világról, informatikáról. Nagyon sokféle szakdolgozatot és témát megismerhettem a szakdolgozatokat bemutató prezentációkból, és jó volt látni milyen ügyesen használják ki a jelenlegi technológiákban rejlő lehetőségeket. Jól látszik, hogy azok a fiatalok, akik tanulmányaik során már gyakorlati tapasztalatokat szereznek cégeknél, igen komoly, hasznosítható gyakorlati tudásra tettek szert. (Mellesleg közben akkora jégeső volt, hogy na!)
Hölgyek és Urak! Sok sikert az életben!

A busz elment

A Hamupipőke című, nagyon kedves rajzfilben történt, hogy miután Hamupipőke (a mindenki által jól ismert okoból) elsietett a bálból, a király azt az egyszerű információt kapta, hogy "A hölgy elment". A királynak kicsit lassan esett le a tantusz, de amikor leesett .... AJAJ!
Ez a mondat ("A hölgy elment") jutott eszembe június 7-én szomaton, amikor egy utast otthagyott a menetrend szerinti busz a megállóban. A történet igen egyszerű, és jelzem, hogy senki sem hibás. Kb. 15 perccel buszindulás előtt egy idős bácsi érkezett a Falka József térre, a HÉV állomás felé menő busz megállójába. Gondosan tanulmányozta a menetrendet, többször ránézett az órájára, majd leült egy padra a megálló mögött. Ezután csak arra lettem figyelmes, hogy a busz lassítás nélkül elhúz a téren. Valószínűleg észre sem vettem volna, ha megáll, de nem volt leszálló, a bácsi meg békésen üldögélt a padon. A buszvezető nem láthatta, mert a megálló eltakarta. Ahogy a királynál, a bácsinál is lassan eshetett le a tantusz, mert 10-15 másodperc is eltelhetett, mire felállt, az út szélére ballagott és a busz után nézett. Ekkor konstatáltuk igazán mindketten, hogy ő ottvan, de a busz elment.

2008. május 31., szombat

Dögunalmas gyermeknap a Városligetben

Szerintem tényleg az volt. Az elmúlt évektő eltérően még egy programfüzet sem akadt, így csak találgatni lehetett, hogy mikor mi lesz a színpadon. A területet leginkább a vásárosok töltötték ki, amiben már semmi érdekes nem volt, csak az, hogy mennyire sikerül megóvni a pénztárcánkat. Egyetlen nagyon jó volt, a miskolci ghospel kórus a színpadon. Már az is meglepő volt, hogy az egyik kórista igen nagyra nőtt, de mégjobban meglepett, hogy milyen jó hangja volt. Klassz számokat énekeltek, sokáig elnéztem volna. Hol vannak már azok a régi szép gyereknapok, amikor a PECSA szinpadán egész nap neves előadók léptek fel? Jövőre biztosan nem megyük a Városligetbe.

Szorgalmas "hangyák" a Falka József téren

Dícséretet kell mondanom mindazokra, akik ingyen vagy fizetésért, de gondozzák a teret. Valószínűleg közmunkások jönnek minden héten és locsolják a növényeket (már amit el nem loptak eddig), szedik a szemetet és gyűjtik zsákba a közterület felügyelő vezetésével. Köszönjük a közterület felügyelőnek a gondoskodását. Azoknak az embereknek is köszönjük a munkáját, akik saját idejüket nem kímélve rendszeresen nyírják a füvet a téren és a patakmederben is. Az egész környezet sokkal gondozottabnak tűnik, és valószínűleg az erre jároknak is sokkal jobb a véleményük.
Majd elfelejtettem köszönetet mondani a Polgármesterünknek, aki sajátszeműleg folglalkozott a gördeszkások problémájával. Reméljük, hogy az ügy megoldódott.

Elbúcsúztunk a májusfától

Kicsit kalandos körülmények között bontották le a mai napon a májusfát a téren, ugyanis a daru egy násznép kellős közepén állt, és elég büdös volt. Nem is értettük hirtelen a vegyes kavalkádot, de amikor kiderült, hogy eltűnt a májusfa, mindent megértettünk. Aztán a daru kitolatott a tömegből, a násznép meg elvonult a templomba, csak a májusfa szalagjait szedegetők maradtak még egy darabig. Viszlát májusfa! Jövőre várunk vissza.

2008. május 1., csütörtök

A Társulat

Meg vagyok hatva. De tényleg! Hónapok óta megy a TV-ben a műsor és még mindíg meg lehet nézni az Interneten az adásokat ingyen. Na nem azért mintha a youtube-on nem lehetne megtalálni, esetenként több példányban is a számokat, de nekem tetsző gesztus. Olyan jól esik. Azon viszont meglepődtem, hogy leányom gimnáziumi osztályában alig néhányan követik Feke Pál "életútját", vagy ismerik Tóth Attila Árnyékdalát (szerintem jobb, mint a Dolhai Attila Árnyékdala, bár az sem kutya). De ahogy régiesen mondják "Sze la zsízny" avagy "Ilyen az élet"

Májusfa Mogyoródon


Április utolsó estéjén furcsa zajra lettünk figyelmesek. Fűnyíróra vagy fűrészgépre gondoltunk, és azért volt furcsa, mert esőben eléggé szokatlan ilyen műveleteket végezni. Végül a fűrészgép nyert, mégpedig azon okból kifolyólag, hogy Májusfát állítottak a Falka József téren. Köszönjük azoknak, akiknek eszébe jutott és idejüket nem kímélve kerítettek egy igen derék fát. Nagyon jól mutatnak a szép, színes, szélben lobogó szalagok a magasban. Buzdítom a mogyoródi fiúkat, hogy fogjanak egy szalagot, írják rá kedvesük nevét és egy szép üzenetet, majd kössék fel a Májusfára. Persze ne feledjenek el mindezek után véletlenül arra sétálni párjukkal egy "Jé! Az nem a te neved?" felkiáltással.

Virágosítás Mogyoródon

Hosszú évek óta megszokott, hogy a tavasz beköszöntével sok szép virágot ültetnek a faluban, így a főtéren is, amelyet én Falka József térnek kereszteltem el magamban, Kántor atya emlékére (szerintem megérdemli). Az elmúlt hét péntekjén nagy buzgalommal ültették a virágokat a Polgármesteri Hivatal dolgozói is, élükön a Polgármesterrel. Kíváncsi voltam arra, hogy az ültetést milyen gondozás követi, mert az elmúlt években rajtam kívül senki nem öntözte sem a virágokat sem a fákat. Nem önreklám, hanem tény, de tényleg csak rajtam múlott, hogy ki nem száradtak. Most azonban más a helyzet. Mint kiderült, a szökőkút mellett van lehetőség slag csatlakozására, és így az öntözésre is. Ha jól értelmezem, közmunkások locsolgatják nagy szorgalommal az elültetett növényeket. Vajon az elmúlt években erre miért nem volt lehetőség? Gondolni sem merek arra, hogy azért nem lehetett ezt az öntözési módot alkalmazni, mert a Községünkért, Mogyoródért alapítvány végezte a virágosítást.

2008. március 24., hétfő

Nagy Gabira emlékezem

Nem jó ez így. Gyakorlatilag néhány hónapon belül már a második értesítés ér váratlanul és megrázóan. Ráadásul még a korosztály is stimmel, igaz a másik eltávozott egy hölgy volt. Sajnos nem tudtam elmenni a megemlékezésre, amelyet Nagy Gabi emlékére tartottak, mert dolgom volt a gyerekekkel, de azóta is egyfolytában a fejemben keringenek az emlékek. Régen volt, amikor megismerkedtünk. Talán a nyolcvanas évek elején lehetett, amikor új kosárlabdacsapatba kerültem. Sok kedves emberrel találkoztam, akik azonnal befogadtak. Köztük volt egy taxis is, a "nagygabi". Csak így emlegettük mindíg, legalább is én erre emlékszem. Számomra kicsit izgalmas és érdekes is volt, hiszen igazi taxis volt, ami valahogy olyan különleges és izgalmas volt a sok mérnök között. Nem volt benne semmi rossz vagy lealacsonyító, csak nekem olyan más volt. Emlékszem, amikor begördült Dacia taxijával egy-egy kosármeccsre, a hangulat mindíg emelkedett egy keveset. A kosárlabdán kívül nem találkoztunk igazán, de időnként láttuk egymást a városban, mert én is sokat autózom. Nem történt semmi, csak átnéztünk egymásra az autóból, intettünk, eleresztettünk egy mosolyt és mentünk tovább. Azután elváltak útjaink, mert a közös kosárlabdázás megszűnt. Nem maradtak el viszont a 2-3 évenkénti egyszeri, véletlenszerű összefutások egy piros lámpánál. Egy intés, egy mosoly, és mindenki ment a maga útján, de ez nekem valahogy mégis sokat jelentett, valami folytonosságot az életemben, valamit ami megmaradt a múltamból.
Csak nézem ezt a régi fotót, és igazán nem jut eszembe semmi okos, csak emlékezem. Emlékezem a meccsek helyszínére, a Dacia taxira, a sörözésekre, és sok minden másra ami ehhez a csapathoz kötött. Emlékezem Chikán mesterre, aki számtalanszor hazavitt a mérkőzések után, minden ellenszolgáltatás nélkül, emlékszem a Csernák nővérek jótanácsaira meccsek közben. Gondolok azokra is, akik nincsenek rajta ezen a képen, de a csapat tagjai voltak. Vajon mi lehet velük? Remélem jól vannak. És nézem ezt a labdás embert a bal oldalamon. Most már nem találkozunk a városban NAGYGABI, de ígérem, hogy időnként egy piros lámpánál felnézek az égre, intek, eleresztek egy mosolyt. Tudom, hogy odafentről lenézel rám, és válaszolsz.

2008. március 12., szerda

Csillagos égbolt túra


Most már jó néhány hete, hogy a Zselicben jártam egy nagyon kellemes erdei szállodában. Ami a dolog érdekessége, hogy éjszaka gyönyörű, tiszta az égbolt időnként, és csodálatos az égbolt. Vigyáznak is nagyon a fényszennyezésre a Zselici Csillagos Égbolt rezervátum miatt. Mindenkinek ajánlom a látogatását. És hogy miért jutott eszembe? Ma este, amikor jöttem haza, az egész falu teljes sötétségben volt áramszünet miatt. Rögtön körbe is pislogtam a sötétben ,de olyan felhős volt az ég, hogy semmit sem láttam. Milyen jó is lenne, ha minden hónapban egyszer áramszünetet tartanának minden faluban. Mindenki láthatna valami hasonlót, mint amit én láttam a Zselicben.

Forga-LOM

Az elmúlt hét egyik napján gyalogosan indultam a Váci úton a Lehel út irányába. Azt gondoltam volt, hogy nagyváros ide nagyváros oda, ezen a környéken (Nyugati pu. környéke), nem érhet hatalmas meglepetés. Tévedtem. Rossz tapasztalatom ezúttal két személyautóval adódott, és a borzasztó az, hogy mindkettővel ugyanaz! Ahogy ballagtam a járdán, az egyik zebránál a gyalogoslámpa zöld volt, az autósok lámpája piros. A gyalogosok békésen indultak át az úton, amikor egy autó úgy szaggatott át a piroson lassítás nélkül, hogy fél méterre sem volt a gyalogosoktól. S lőn sötétség! Alig 1 km-rel odébb, egy teljesen másik lámpánál, alig 15 perccel az előző eset után, dettó ugyanaz! Persze másik autó, másik gyalogosok, de a szitu az ..... Hát ez tényleg nyusziborzadály!

2008. március 11., kedd

Nyusziborzadály és vizimí


Miközben az alábbi líneákat róttam, kibújt belőlem a kis ördög, aminek persze nem tudtam ellenállni, ezért figyelem! A következő sorokat 40 év alattiak és menedzserek csak nagypapa jelenlétében olvassák!
A vizimít meghagyom rejtvénynek (egyenlőre). Csak annyit, hogy nem csúnya dolog, de csak olyan vizekben fordul elő, amelyben fürdőzők vannak. A nyusziborzadályt remélem sokan ismerik a Micimackó című mese valamelyik részéből. Szerintem korunk egyik csúcs szava. Azért jutott eszembe, mert hétvégenként, amikor kicsit tovább szunyálok reggelente, gyermekeim mesét néznek a TV-ben (jelzem, hogy van önkontroljuk), és amikor félálomban átgázoltam köztük és a TV között, örömmel fedeztem fel a Gumimacik című mesét. Ez nálam összekapcsolódik a Micivel, abból a szempontból, hogy véreim őskorában nagyon sokat néztük mindkettőt, és sokra tartom ezeket. Kedves és békés mese, ami eltér korunk divatjától. Örvendek, hogy vetítenek még gyerekeknek való, igazi meséket a sok nyusziborzadály mellett.

2008. március 10., hétfő

Húsvét 2008


Nem tudom igaz-e, de egyszer egy atya, természeti katasztrófa miatt egy héttel elhalasztott húsvéti szertartásokról kényszerű magyarázatként azt mondta, hogy ha nincs Nagypéntek, nincs Húsvét sem. Elgondolkoztam ezen. Vajon tényleg csak természeti katasztrófa miatt maradhat el a Nagypéntek bennünk vagy más okból is? Mondjuk hasonlóan kezeljük, mint a vasárnapi misét. Elmegyünk, mert el kell menni ("You should go to church if you are religious" mondj az angol), és pipa. Ezen is túl vagyunk.
Ha nehezedre megy kilépni a mindennapok rohanásából (mint nekem), ha csak öt percet tudsz szakítani két üzleti tárgyalás között, kapcsold ki magad, kattints ide.

Köszönet érte a fóti Római Katolikus Egyházközség ifjúsági énekkarának és Borka Zsoltnak (Borka band).

Web 2.0 Symposium

Most már eltelt jó néhány nap a sympo óta, és azt gondolom, hogy leülepedtek a gondolataim. Ez nekem jó, de a symponak valószínűleg nem. Véleményem szerint annyi volt benne a Web 2.0, mint macisajtban a brummogás. Na jó, egy kicsit több, de nem sokkal, és ez az összképen nem javít. Azért nagyon jó beszélgetések is voltak benne, amelyek számomra új gondolatokat jelentettek. Jövőre is elmegyek.